Feltűnt már neked, hogy gyakran mondjuk a következőket?: 

•  „Mindig olyan ideges vagyok”, vagy
•  „Sosincs pénzem”
•  „Engem senki se ért meg”
• „Mindig ezt csinálod!”
• „Soha nem figyelsz rám!”     .. és így tovább.

Ilyen mondatainkban, és gondolatainkban is sokszor használjuk a „mindig”, „nagy”, „soha”, „senki” és más szavakat, amelyekkel eltúlozzuk a dolgokat, és ezzel egy teljesen rossz képet építünk fel magunkban, és egy teljesen hibás énképet is.

És ezekben a mondatokban még megjelenik egyfajta reménytelenség is, mintha ezzel jeleznénk a tudatalattinak, hogy ez "mindig" így van, és "soha" nem is fog megváltozni. Akkor hogyan is várjuk el, hogy bármi is megváltozzon?

Az én barátom mindig rámszól ha már megint a „mindig” vagy a „soha” szót használom. Úgy érzi, hogy olyannal vádolom meg, ami nem is úgy van, nem is igaz, hogy ő „soha” nem csinál meg valamit, vagy „soha” nem ír, ha későn ér haza.
Én mindig azzal védekezem, hogy én a "mindig" és a "soha" szavakat nem szó szerint értem, hanem nyomotékosítani akarom velük azt, amit mondok. De tudom, hogy igaza van, olyannal vádolom, ami nem teljesen igaz, ez csak az én realitásom, túlreagálom a dolgot, meg fel is veszem egy kicsit az áldozat szerepet.

Már beláttam, hogy nagyon fontos arra figyelnünk, hogy mit ejtünk ki a szánkon, és figyelni kell ezeknek a szavaknak a használatára. Nagyon erőteljes szavak. 

És ráadásul a mondatok ezen fajtáiban van még egyfajta reménytelenség is. Így jelezzük a tudatalattinknak, hogy „Soha” nem fognak a dolgok megváltozni.
Hogyan változhatna valami is magától?

Bebeszéljük magunknak rendszeresen, hogy ez így van, és mindenekelőtt így is marad.

Képzeld már el, hogyha mi ugyanilyen rendszerességgel valamilyen építő jellegűt beszélnénk be magunknak. Pl. „Mindig elegendő pénz áll rendelkezésemre”, vagy „tökéletes vagyok”, vagy " "állandóan szerencsés dolgok történnek velem".

Teljesen más lehetne az életünk, és világok nyílnának ki előttünk. De ahogy negatívan tudjuk befolyásolni a tudatalattinkat ugyanúgy tudjuk pozitívan is. 

Én mikor pont elérem a vonatot vagy a metrót, akkor mindig azt mondom, hogy tökéletes! Persze, hogy így történik. Ilyen szerencsés vagyok. 

Valamelyik nap sétáltunk a járdán, és találtam 5 centet. Annak is úgy örültem, mintha nagyobb értékű lett volna, és rögtön mondtam magamnak, hogy milyen szerencsés vagyok, és már a nagyobb értékű pénz is úton van felém, mert egy pénzmágnes vagyok. És mutattam a barátomnak a két kezemmel hogy húzom magamhoz a levegőböl a pénzt. :D Kicsit furcsán nézett, de megszokja lassan. 

Ha bizonyos szavakat negatív értelemben használjuk, nagyon veszélyesek, mert már rutinszerűen használjuk őket, legtöbbször észre se vesszük, és fel sem ismerjük, hogy mekkora teremtő erővel bírnak. Ezek mint lassan ölő mérgek, lassan megmérgezik az egész életünket.

Ezért is nagyon fontos, hogy tudatosak legyünk, és hogy tudatosan figyeljünk arra amit kiejtünk a szánkon, és arra is amit mások mondanak nekünk. Mások véleménye is kijelentései is nagyban befolyásolják a tudatalattinkat. De ezek csak az ő realitásuk. Ha valaki azt mondja nekem, hogy én „mindig elkésem”, akkor ha én ezt sokszor hallom képes vagyok igaznak venni, és beépíteni a realitásomba, holott lehet, hogy az a "mindig kések", csak párszor történt.

Minden szónak egyedi rezgése van, ami hatással van ránk és  az életünkre.

Ne mondd tovább magadnak:

„Olyan ideges vagyok”, hanem legyél legalább őszinte magadhoz és mondd ki vagy gondold: "A múltban néhány szituációban ideges voltam."

Ezen a módon nem hazudsz tovább magadnak, és így reménytelibben és hálásabban tudsz a jövő felé tekinteni.

A „mindig” helyett használhatnám például az "úgy érzem, sokszor”  vagy „gyakran” szavakat ezek pontosabbak és a „soha” helyett pedig azt, hogy „még eddig nem fordult elő, nem volt rá alkalom” kijelentéseket.

Nagyon sokat segítenek a pozitív megerősítéses hanganyagok, gyakran hallgatva őket át lehet programozni a tudatalattit, és segítenek, hogy másképp gondolkodjunk, és másképp beszéljünk.

„Sosincs pénzem” . Ez egy erős kijelentés. Ezzel több program versenyzik a tudatalattidban.

Egy program arról gondoskodik, hogy az igazat mondd, és a valóságnál maradj. Más szavakkal a jövőben nehezedre fog esni pénzhez jutni, mert évekig azt mondtad: „Sosincs pénzem”.

A másik program a tudatalattidban, a legerősebb program mindig azt akarja, hogy igaza legyen. És ha hirtelen pénzhez jutnál az igazságtalan lenne, és ez a program nem értene vele egyet. Megnehezítené a dolgodat. Nehezedre esne ezt a pénzt megtartani, kicsúszna a kezeid közül.

Nem kell egyből negatívról pozitívra váltani, először is az a fontos, hogy felhagyok azzal, hogy elveszem a tudatalattimtól a reményt és a lehetőséget arra, hogy másképp legyen.

Kezdő lépésként tisztáznod kell magadban egy jobb jövő érdekében, hogy minden, ami volt az a múltban történt. Már számtalanszor bebeszéltük magunknak, hogy semmi sem fog változni, bármennyire is szeretnénk. Mert ilyen az élet, ilyen a mi szerencsénk, egyáltalán meg se érdemeljük. De ezek csak a régi gondolkodásunkat tükrözik.

Ma itt és most arról van szó, hogy megváltoztassam amit meg tudok változtatni, és ezért nem akarok továbbra is a saját utamban állni, hanem az életemet jelentősen könnyebbé akarom tenni. Azt szeretném tehát, ha teljesen rendben lenne, hogy a múltban nem csináltam mindent jól, mivel ez a múltban valahol helyes vagy/és fontos volt a számomra, akkor is ha ezt nem ismerem fel rögtön.

Mától valami más helyes és fontos számomra. Mától egyre gyakrabban akarok abba a szituációba kerülni ahol elég pénzem van. Nem szeretném a figyelmemet többé arra irányítni, hogy nincs pénzem, hanem hogy egyre több és egyre gyakrabban pénzt kapok, megtartom és gyarapítom.

Ugyanígy az egészséggel is, egy jó párkapcsolattal, és minden más szituációval ami fontos nekem ebben az életben.

Csukd be a szemeidet és mondd magadnak: „Senki nem ért meg engem…” Érzed a szomorúságot, reménytelenséget és az önsajnálatot?

És mondd magadnak: Tényleg akadtak néhányan a múltamban akik nem értettek meg engem! Hogyan érzed magad ettől?
És ha most még egy lépéssel továbbmész, hálás lehetsz amiért voltak olyan emberek akik megértettek téged, és fogadd el azt, hogy nem érthet meg mindenki téged, és dobd el magadtól azt az elvárást, hogy muszáj mindenknek megértenie téged! Mert nem kell.. Különbözőek vagyunk, különböző életszemléletekkel, realitásokkal és fejlettségi szintekkel.

És amint elkezded megváltoztatni a szavaidat, az égész életeden változtatni tudsz. Mind az embertársaiddal, mind az önmagaddal való kapcsolatod minősége javulni fog!